Verebélyi Diánáról
Verebélyi Diána fiatal, mégis kiemelkedő szereplője a kortárs magyar festészetnek, aki Szentendre vibráló művészeti közegében bontogatta szárnyait. A város már egészen fiatalon elragadta és megrázta, 180 fokban kifordította és útjára engedte, hogy kibontakozhasson jelenlegi lehetőségekkel és új utakkal teli palettája. Munkásságában az elmúlt markáns időszakban és jelenleg is leginkább a popkultúra, a női identitás és a szentendrei művészeti hagyományok izgalmas ötvözetét valósítja meg. És éppen hogy feleszmélünk bámulatos színpalettáját látván, a képzőművészeti hagyományok olyan szilárd alapjait látjuk, mint a konstruktivizmus egy kis szürrealizmussal fűszerezve. Dia szerény pár éves ismeretségünk óta olyan új és újabb festői módszereket próbál ki, számos nézői korosztályt és közeget rabul ejt velük. Pozitív személyisége alapját képezi a művészeti motivációinak, hiszen olyan embernek ismertem meg őt, aki mindig dolgozik valamin és mindig valami újdonságon töri a fejét.
Ezen az innovációval teli művészeti pályán több mérföldkő is található, ezek formálták művészeti fejlődését. Kazincbarcikán született, korai éveiben a helyi művészeti iskolákban tanult, majd később, 2007-ben Szentendrére költözött. Olyan mesterei lettek, mint Aknay János, Ef Zámbó István, vagy Fe Lugossy László. Dia művészete hamar népszerűvé vált, hiszen egy új, modern köntösben interpretálta mesterei hagyatékát, nagyon hamar saját hangja lett.
Szerepelt már műalkotása óriás molinón egy budai tűzfalon és így majdnem az összes magyarországi DM üzletben. Tervezett bronzból zenei díjat, elsőként a Petőfi Zenei Díjat és a közelmúltban a Bartók Rádió számára is megszületett egy olyan alkotás, amely zongorát mintázva a klasszikus zene elsőbbségét hivatott reprezentálni egyfajta kortárs modern formavilágba öntve. Tény és való, hogy mostanában egyre inkább a szobrászat izgatja, hiszen különféle figurákat készít. Véleményem szerint – és nem csupán ezek rajongójaként – az animációs filmeket készítő gyurmaszobrászokat meghazudtoló karakterisztikával formázza meg figuráit. Ha pedig a festésről van szó, nincs olyan felület vagy technika, amit ne próbált volna ki. Festett már ezüsttálcára, serpenyőre és bőröndökre is, de ez csak pár abból, amit én személyesen láttam.
Úgy vélem a nőiesség megjelenítése számára különösen fontos, amiben egyúttal saját nőiségét vizsgálja, és így az identitással kapcsolatos kérdésekre keresi a válaszokat. Munkáiban a popkulturális elemek – mint például ikonikus filmjelenetek vagy zenei utalások – is jelentős szerepet kapnak, így a nézők könnyen azonosulhatnak a művekkel, hiszen azok reflektálnak a mai kultúrára és társadalomra.
Ki kell emeljem a kapcsolatot jelenlegi lakó és alkotóhelyével, Szentendrével. A város a magyar festőművészet egyik fellegvára, alapvető hatással volt Verebélyi Diána munkásságára. Ez a hely mindig is vonzotta a művészeket, gazdag hagyományokkal bír, amelyek inspirálóan hatottak a fiatal művészekre. Dia a helyi művészeti közösség aktív tagjaként nemcsak a város szellemiségét olvasztotta magába, hanem a szentendrei iskolák, mint például a konstruktivizmus művészeti elveit is feldolgozta. Festményei hasonlóan kifejezőek és szabadok, mint a szentendrei művésztelep ikonikus alkotóinak munkái. Élénk színpalettája és mély érzelmi töltete révén jól illeszkedik a szentendrei művészetbe, amely már a 20. század elejétől az expresszionizmus, a szimbolizmus és a szürrealizmus keverékét vonultatta fel. Dia képes megőrizni és továbbvinni ezt az örökséget, miközben saját, kortárs hangot ad neki. Ezzel a modern, mégis hagyománytisztelő megközelítéssel Dia munkái képesek párbeszédet folytatni a szentendrei alkotók örökségével, új irányt adva a helyi művészeti közösség számára.
Az olyan jelentős alakok, mint Barcsay Jenő és Ef Zámbó István, jelentős inspirációt nyújtottak számára. Munkásságában Ef Zámbó gondolatvilága és formanyelve több szinten is inspirációt jelentett. Dia számára ez a szemléletmód lehetőséget adott arra, hogy saját látásmódját is szabadabban, bátrabban, a konvencióktól elszakadva érvényesítse. Emellett Ef Zámbó szimbólumhasználata és képzeletvilága hatással volt rá abban, hogy a művészetet eszközként használja saját érzéseinek, gondolatainak kifejezésére, megmutassa az álmok, vágyak és belső konfliktusok sokrétű világát. Barcsay konstruktivista megközelítése pedig a művészi kifejezésmódjának szilárd alapját alakította ki hiszen Szentendrén aligha lehet olyan alkotót mondani aki konstruktivista gyökereit ne Barcsay mestertől merítené. Szentendre festői utcái, történelmi házai, valamint a mediterrán és balkáni hatásokkal vegyített építészeti stílusa különleges atmoszférát teremt, amely sok művészt vonz. Nem véletlen, hogy a belvárosi táj, a végtelen tetők tengerének hullámzása és összeolvadó házak kusza egymásutánisága a konstruktivista látásmód melegágya lett. Dia is, ahogy az orosz avantgard ős tagjai és ahogy, a szentendrei Barcsay tanítványok, a konstruktivizmus szerelmese.
Verebélyi Diána festőművészetében a személyes és kulturális identitás, a női szerepek és a popkultúra izgalmas szimbiózisban valósul meg. Szentendre szellemi öröksége és a konstruktivista hagyományok inspirációja hozzájárult ahhoz, hogy a művész kifejező stílust alakítson ki. A modern zene és a nőiesség egyaránt központi szerepet játszik alkotói módszerében. Munkái nemcsak vizuális élményt, hanem mélyebb társadalmi és kulturális párbeszédet is generálnak, így a kortárs magyar művészet egyik figyelemre méltó képviselője lett.
Holló Szabó Zsófia (művészettörténész) · Katalógus 2024, 4–5. oldal
